Nagyon egyszerűen megfogalmazva a búcsújárás nem más, mint egy zarándoklat. A búcsú helyszínének megválasztása valamilyen nagyobb esemény hatására történik: ilyen eseménynek számít egy csodatétel, mely Istentől vagy a Szent Családtól ered.

Csíksomlyón Máriát tisztelik, szeretik és imádják, hiszen a mondák szerint Mária tiszteletére felépített kegytemplomban található Mária-szobor évszázadokon át üzent az itt élő szerzeteseknek és a helyi lakosoknak. Minden egyes nagyobb veszedelem, betegség vagy haláleset előtt színt váltott, esetleg könnyezett, vagy tündökölt. A szerzetesek a jelek láttán tudtak lelkileg felkészülni a közelgő bajra.

Mária csodatétele nem állt meg a kolostor és a templom falai között: a Csíksomlyóra érkező hívek szívből fakadó imáit meghallgatva sok gyógyíthatatlan betegnek hitt személyt gyógyított meg, így a pünkösdi búcsú idején nem csak a Szentlélek Mennybe menetelét üdvözlik, hanem Máriát is.

A 2014-es csíksomlyói búcsúra érkező zarándokok:

• elmélyednek hitükben,
• bűnbánatot gyakorolnak,
• imádkoznak,
• beszélgetnek egymással és Istennel.

Hitük próbatételeként gyalogolnak, éjszaka virrasztanak, lelki fájdalmakat élnek. A mai csíksomlyói búcsú (http://www.csiksomlyoibucsu.hu/)a katolikus vallás egyik legnagyobb közösségi eseményeként rengetegen hívőnek, érdeklődőnek nyújt egész éves lelki vigaszt; erősíti őket hitükben, reményükben, Isten és Mária iránti szeretetükben. Ez a búcsú erősíti a kereszténytudatot, a hitet, az összetartozás érzését is: a búcsúban nincs különbség ember és ember között, függetlenül attól, hogy milyen anyanyelven beszél, milyen a bőrszíne, egészséges vagy beteg, férfi vagy nő, felnőtt vagy gyerek.

A búcsújárás ősi gyökerei történelmünk II. századáig nyúlik vissza, de látható – érezhető változásokat a XI. – XIII. századig terjedő időszak hozott: Az ebből a korszakból megmaradt írásos emlékek az emberek, tájak leírásán túl a vallási jelentőséget is megörökítették, így erősítve egy-egy hely ismeretségét, híressé válását. Az ebben a korban történő zarándokutak többsége akár két évig is eltarthatott.

A mai csíksomlyói búcsú esetében teljesen más lehetőségek közül lehet választani. Bár most sem ritka – sőt mondhatni újra „divattá” kezd válni – hogy valaki gyalog induljon el otthonából, hogy a Szent Helyre megérkezzen a pünkösdi búcsúra, azért jellemzően a szervezett utazások jellemzőek. Több országból indulnak buszok, vonatok, érkeznek autóval, motorral is a hívők, hogy a búcsú idején mindenki együtt legyen lelki társával, hitével, közösségével. Minden évben egyre többen jönnek – nem csak a régiek, hanem új érdeklődők is.

Ekkora nagy érdeklődés a csíksomlyói búcsú iránt – a kor szelleméhez mérten – a XIV. – XV. századra volt jellemző. Az előző évtizedek gazdasági, politikai helyzete lehetővé tette azt a népességrobbanást, mely hatással volt a szent helyek látogatásának fontosságára is.

Régen is meg volt az a hálózat, amely a zarándokokat segítette, ma sincs ez másként. Régen fogadók, zarándokházak álltak az elfáradt utazók rendelkezésére, ma már panziók, szállodák várják a csíksomlyói búcsúra érkező vendégeket.